MAVIR hallgatói témák

TÉMA / TANTÁRGY Önálló labor BsC Szakdolgozat Tudományos Diákköri konferencia (TDK) MsC Diploma
Blokklánc (Blockchain) technológia használata az valós idejű Scada rendszerek adatáramlásában
Annak vizsgálata, hogy a meglévő IP és soros továbbítási technológiák milyen mértékben és hogyan válthatók ki úgy, hogy a telephelyeken belül megmaradjon a régi, megszokott kommunikció, azonban a telephelyről kilépő kommikáció már megfelelő védelemmel rendelkezzen. A központi részen, az adatközpontban, hasonló elven, a rendszer kapcsolatokat nem változtatva, az adatfolyamba kívüllről nem érzékelhető módon kell beilleszteni.
Kifejezetten cél a késleltetések minimális szinten való tarthatóságának a vizsgálata.
    x x
Blokklánc (Blockchain) technológia használata a nem valós idejű villamosenergia-piaci rendszerek adatáramlásában
Annak vizsgálata, hogy a meglévő IP és soros továbbítási technológiák milyen mértékben és hogyan válthatók ki úgy, hogy a telephelyeken belül megmaradjon a régi, megszokott kommunikció, azonban a telephelyről kilépő kommikáció már megfelelő védelemmel rendelkezzen. A központi részen, az adatközpontban, hasonló elven, a rendszer kapcsolatokat nem változtatva, az adatfolyamba kívüllről nem érzékelhető módon kell beilleszteni.
A csomagok kézbesítési késleltetése nem kritikus, viszont a nagyobb méretű adatok továbbítási a korlátai megvizsgálandók.
x x x x
Virtuális valóság használata a munkavállalói szintentartó oktatások során  x   x  
A diszpécseri munka VR/AR támogatás fejlesztésének vizsgálata.  x x    
Kiterjesztett valóság használata a hálózat fejlesztési munkák során x x    
Megújuló energiaforrások modellezése az EMS/SCADDA rendszerben (Szél, Nap, NA, AGC, DTSZ). A megújuló energiaforrások térnyerésével a hazai termelés egyre nagyobb hányada származik ilyen forrásból. Az EMS/SCADA rendszerekben a modellezés gyakorlatában ezt követni kell, hogy a fejlestt alakalmazások a jövőben is megfelelő támogatást biztosítsanak a diszécserek számára. Ennek módszertanának vizsgálata és továbbfejlesztésének lehetőségei. x x x x
CGMES szabvány hatása, követelményeik kielégítése, jövőbeni kiterjesztésének lehetőségei. Az ENTSO-E kigolgozott egy új CIM alapú szabványt a CGMES-t a  hálózati modellek rendszerirányítói célú adatcseréjére. A 2DACF, DACF, ID, RTS modellek cseréjére beveztett folyamatok mellet a modell alkalmas más célok kielégítésére is. A modellcsere  jövő beli lehetőségeit fel kell mérni és javaslatot kell adni annak hazai bevezetésére. x x x x
A magyarországi villamosenergia-piac kialakítása, működése, jelene, jövőbeli tervek:
áttekintés a magyar villamosenergia rendszer működéséről a piacnyitást megelőző időszakban; a piacnyitás okai, jogi háttere, liberalizációs folyamatok az európai országokban a magyarországi piacnyitás kezdetén; a piacnyitás folyamata a magyar villamosenergia rendszer vonatkozásában; a piaci liberalizáció hatása (pozitívumok/nehézségek) a villamosenergia rendszer működtetésére; a piacnyitás kihatása a fogyasztókra; a villamosenergia-piac jelenleg folyamatban lévő változásai, illetve a közeljövőben várható változások.
  x   x
Az egységes európai villamosenergia-piac kialakítása:
Miért van szükség az egységes európai villamosenergia-piacra?; jogszabályi háttér; az európai célmodell ismertetése; hol tartunk most: az eddigi eredmények ismertetése, értékelése néhány kiválasztott európai ország, illetve Magyarország tekintetében; a közeljövő feladatai; az eredeti célmodell változásai. 
  x   x
A határidős piacra vonatkozó európai iránymutatás hatása a magyar villamosenergia-piacra:
az iránymutatás tartalmának és céljainak ismertetése; az előírások implementálásának folyamata, az ezzel összefüggő feladatok a magyar villamosenergia-piacon, esetlegesen felmerülő nehézségek; az iránymutatás implementálásának eredményei a piaci szereplők szemszögéből.  
  x   x
A napon belüli menetrend-módosítások hatása a mérlegkörök kiegyenlítő energiájának alakulására, illetve annak vizsgálata, hogy mennyire élnek ezzel a lehetőséggel a mérlegkörök:
A vizsgálatot histórikus adatok alapján kell elvégezni, elkülönítve a belkereskedelmi és külkereskedelmi menetrendek napon belüli módosítását. Célszerű megvizsgálni, hogy a napon belüli tőzsdei kereskedés lehetősége mennyire kihasznált.
    x  
Az elnyert határkapacitás jogok kihasználtságának vizsgálata:
A piaci szereplők az általuk a kapacitás aukciók során elnyert kapacitást nem minden esetben, illetve nem teljes mértékben használják fel. A kihasználatlan kapacitások tekintetében a piaci szereplőnek két lehetősége van: értékesíteni a másodlagos piacon vagy visszaadni a rendszerirányítónak. A menetrendezést követően kihasználatlanul maradt kapacitások automatikusan visszaszállnak a rendszerirányítóra amelyek a következő aukció során újra felajánlásra kerülnek a piacnak. A feladat célja: histórikus adatok alapján megvizsgálni a piaci szereplők gyakorlatát az elnyert kapacitások felhasználásának tekintetében: a kapacitások értékesítése a másodlagos piacon, visszaadás a rendszerirányítónak, illetve a piaci szereplőnél maradt kapacitás kihasználtsága. Az elemzés eredményei alapján esetleges következtetések levonása. 
    x  
Határkapacitás allokáció szimulációja:
olyan szimulációs eszköz kialakítása, amely lehetővé teszi a hallgatók számára a határkapacitás allokáció folyamatának jobb megértését; az eszköz segítségével lehetőség van a hallgatók által kialakított különböző piaci stratégiák eredményességének vizsgálatára 
x x    
Erőmű beruházási és kereskedelmi szimulációs eszköz elkészítése:
A villamosenergia-termelési technológiákba való befektetési döntések meghozatala, a villamosenergia-kereskedelem valamint az ár- és volumenkockázat kezelése kritikus szempontok a liberalizált villamosenergia-piacokon, különösképpen az energiatermelő vállalatok számára.
Az elkészítendő eszköz segítségével egy-egy résztvevő egy profitorientált villamosenergia-ipari vállalatot reprezentál, amely vállalat energiatermelő egységekbe fektet be (nukleáris, szén, kombinált ciklusú gázturbina, víz, szél, nap), majd a megtermelt energiát értékesíti a versenypiacon.
Használatával lehetővé válik annak szimulálása, hogy egy erőmű-beruházás, -működtetés és energia értékesítés során milyen szempontokat kell figyelembe venni a megfelelő profit elérése érdekében.
x x x x
450 MHz LTE hálózat elszámolási mérési rendszerben való használatának vizsgálata normál és terheléses viszonyok között. Vizsgálandó (mutatókkal mérendő) az LTE450 hálózaton keresztül történő adatelérés sikeressége a mérés gyakorítása (adatmennyiség növekedés), az adatfeltöltés (adatkommunikáció) gyakorítása, a mobil hálózati cellaforgalom növekedése függvényében, illetve ezek kapcsán a torlódást leíró mutatók javulása a mobilhálózatban nyújtott forgalom szabályozási, szűk keresztmetszet kezelési, torlódás elkerülési és feloldási beállítási lehetőségek alkalmazásával. x x    
Erőművek elszámolási mérésének kialakítási folyamatának bemutatása, elemzése.
Főbb szabályozók megismerése. Főbb folyamati lépések MAVIR hatáskörben: csatlakozási terv elbírálása, elszámolási mérési pont kijelölése, elszámolási kalkulációk meghatározása, műszaki követelmények meghatározása, tervek elbírálása, kiépítés, üzembe helyezés.
x x    
450 MHz LTE hálózat elszámolási mérési rendszerben való használatának üzemeltetési tapasztalatainak elemzése, nemzetközi trendek vizsgálata.
A MAVIR Mérési Központ elszámolási mérési rendszerében megvalósított 450MHz LTE hálózati kommunikáció  (mérési pontonkénti, területi, átfogó) üzemeltetési tapasztalatainak elemzése, más telekommunikációs technológiákkal történő részletes összevetése. Push/pull adatelérés, mérő paraméterezés, firmware frissítés külön elemzése. Az LTE/LTE450 elszámolási mérésben nemzetközi szinten történő alkalmazásának vizsgálata, trendek, tapasztalatok, fejlesztési irányok bemutatása.
x x   x
A MAVIR Mérési Központ üzemeltetési mutatóinak elemzése, javaslat a folyamatmérés kibővítésére.
Az elszámolási (és statisztikai) célú mérés, adatelérés, teljesség ellenőrzés, validálás, kalkulációk, adatfeldolgozás, törzsadatkezelés, riportolás során keletkezett és kinyert nagy mennyiségű napló- és összesítő adatok alapján a teljes folyamat felügyelete informatív (összevont, grafikus) megjelenítéssel. A meglévő rendszer megismerése. Tipikus és eseti hibák elemzése alapján jellemző hibahelyek feltárása, a hibák naplóadatainak ellenőrzése, hibák fennállására utaló mutatók definiálása, tűréshatárok megállapítása, majd javaslattétel az új mutatók megjelenítésének módjára. Esetlegesen több mutató egyszerű korrelációjából következtethető várható hibák prediktív feltárására javaslattétel.
      x
A napközben gyakorított elszámolási mérési adatpublikáció feltételeinek vizsgálata.
Az elszámolási mérések gyakorított lehívásának méréstechnikai, kommunikációs feltételeinek vizsgálata.
Adatkommunikáció kihívásai a nagyobb adatmennyiség, gyakoribb feltöltések kapcsán, központi oldali adatfeldolgozás követelményei, növekvő számítási-, memória- és tároló kapacitási igények, mentési, az eredeti felbontású és aggregált adatok megőrzés kapcsán az archiválási idők és kapcitások vizsgálata,  erőforrásigények változásai a riportolási feldolgozási idők változatlanul tartására, esetleg rövidítése érdekében, adattovábbítási csatornák kapacitásvizsgálata.
    x  
KÁT mérlegkör működésének fejlesztési lehetőségei I. - Hazai és nemzetközi jogszabályi trendek
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia termelője, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult a KÁT mérlegkörbe csatlakozni, 2017. január 1-jét megelőzően benyújtott új KÁT jogosultság kérelem esetén. A MAVIR, mint Befogadó hatósági áron vásárolja fel a KÁT termelők által termelt villamos energiát. A KÁT termelők számára a napi tervezett menetrend és a megvalósult ténytermelés adatait alapul véve szabályozási pótdíjat számláz. A KÁT mérlegkör-tagok kötelesek menetrenddel, ill. havonta zónaidőnként prognosztizálni a KÁT mérlegkört érintő napi, ill. éves termelésüket. A KÁT termelők által a napi menetrend szerint termelni tervezett villamos energia teljes mennyisége a HUPX-en kerül értékesítésre.
2017. január 1. után a megújuló energiaforrást felhasználó erőmű, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult a Prémium támogatási rendszerhez csatlakozni. A támogatás kizárólag prémium formájában nyújtható. Az erőművek a piacon maguk értékesítik a villamos energiát. A havonta utólag meghatározott piaci referencia ár (HUPX átlagár) a támogatott árra kerül kiegészítésre. A Befogadó prémium támogatási szerződést köt a prémium típusú támogatás eső villamos energia termelőivel, aki a támogatási szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján, a Premizált termelő közcélú hálózatra kiadott tény termelése után fizeti meg a prémiumot a Premizált termelő részére. A Premizált termelők kötelesek havonta prognosztizálni éves termelésüket.
Alfeladatok:
- A jelenlegi KÁT mérlegkör jövőképének felállítása (több szcenárió), figyelembe véve az EU irányelveket, egyéb hazai és globális trendeket
- Az Európai Unió hosszútávú klímapolitikájának hatása a megújuló energiatermelőkre
- Az Európai Unió Electrucity Balancing Guideline (EB GL) által várhatóan 2017 Q4-ben hatályba helyezésre kerülő kiegyenlítő energia irányelv alapján a KÁT mérlegkör kiegyenlítési kötelezettségeinek megváltozása
- A megújuló energiatermelők számának változása a rezsicsökkentés és annak esetleges folytatása következtében
x x x x
 KÁT mérlegkör működésének fejlesztési lehetőségei II. - Piacműködtetés, technológia
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia termelője, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult a KÁT mérlegkörbe csatlakozni, 2017. január 1-jét megelőzően benyújtott új KÁT jogosultság kérelem esetén. A MAVIR, mint Befogadó hatósági áron vásárolja fel a KÁT termelők által termelt villamos energiát. A KÁT termelők számára a napi tervezett menetrend és a megvalósult ténytermelés adatait alapul véve szabályozási pótdíjat számláz. A KÁT mérlegkör-tagok kötelesek menetrenddel, ill. havonta zónaidőnként prognosztizálni a KÁT mérlegkört érintő napi, ill. éves termelésüket. A KÁT termelők által a napi menetrend szerint termelni tervezett villamos energia teljes mennyisége a HUPX-en kerül értékesítésre.
2017. január 1. után a megújuló energiaforrást felhasználó erőmű, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult a Prémium támogatási rendszerhez csatlakozni. A támogatás kizárólag prémium formájában nyújtható. Az erőművek a piacon maguk értékesítik a villamos energiát. A havonta utólag meghatározott piaci referencia ár (HUPX átlagár) a támogatott árra kerül kiegészítésre. A Befogadó prémium támogatási szerződést köt a prémium típusú támogatás eső villamos energia termelőivel, aki a támogatási szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján, a Premizált termelő közcélú hálózatra kiadott tény termelése után fizeti meg a prémiumot a Premizált termelő részére. A Premizált termelők kötelesek havonta prognosztizálni éves termelésüket.
Alfeladatok:
- A megújuló energia termelők ösztönzésének lehetőségei a piaci mérlegkörökben történő értékesítésre
- A villamosenergia-fogyasztókra háruló terhek csökkentésének lehetőségei, azok összehasonlítása (főképp az elérhető eredmény szempontjából) és rangsorolása
- A jelenlegi KÁT rendeletben meghatározott hatósági árak helyett alkalmazható prémium előfeltételei, előnye-hátránya
- Az időjárásfüggő energiaforrásokból termelt villamos energia tárolására alkalmas technológiák áttekintése, az időjárásfüggőségből eredő szabályozási energia igény csökkentésének lehetőségei
x x x x
A KÁT mérlegkör DAM alsó limitár módosításának hatása a DAM árakra
A KÁT termelők által a napi menetrend szerint termelni tervezett villamos energia teljes mennyisége a szervezett villamosenergia-piac (HUPX) másnapi (day ahead vagy DAM) termékeként kerül értékesítésre egy alsó limitár feletti tartományon. A KÁT mérlegkör esetében jelenleg 0,1 EUR/MWh az alsó limitár.
A feladat annak megállapítása, hogy ennek negatív tartományba vitele (több szcenárió) milyen hatással van a DAM órás árakra, különösen, ha eleve negatív árak alakulnak ki a DAM piacon.
  x x  
A magyar megújuló villamosenergia-támogatási rendszer működése
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia termelője, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult a KÁT mérlegkörbe csatlakozni, 2017. január 1-jét megelőzően benyújtott új KÁT jogosultság kérelem esetén. A MAVIR, mint Befogadó hatósági áron vásárolja fel a KÁT termelők által termelt villamos energiát. A KÁT termelők számára a napi tervezett menetrend és a megvalósult ténytermelés adatait alapul véve szabályozási pótdíjat számláz. A KÁT mérlegkör-tagok kötelesek menetrenddel, ill. havonta zónaidőnként prognosztizálni a KÁT mérlegkört érintő napi, ill. éves termelésüket. A KÁT termelők által a napi menetrend szerint termelni tervezett villamos energia teljes mennyisége a HUPX-en kerül értékesítésre.
2017. január 1. után a megújuló energiaforrást felhasználó erőmű, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult a Prémium támogatási rendszerhez csatlakozni. A támogatás kizárólag prémium formájában nyújtható. Az erőművek a piacon maguk értékesítik a villamos energiát. A havonta utólag meghatározott piaci referencia ár (HUPX átlagár) a támogatott árra kerül kiegészítésre. A Befogadó prémium támogatási szerződést köt a prémium típusú támogatás eső villamos energia termelőivel, aki a támogatási szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján, a Premizált termelő közcélú hálózatra kiadott tény termelése után fizeti meg a prémiumot a Premizált termelő részére. A Premizált termelők kötelesek havonta prognosztizálni éves termelésüket.
Alfeladatok:
- A megújuló támogatási rendszer jogszabályi háttere
- A MAVIR szerepei a megújuló támogatási rendszerben
- A KÁT rendszer működésének bemutatása, jelenlegi és korábbi modellek ismertetése, változások megjelölésével
- A METÁR rendelet által szabályozott prémium támogatási rendszer működésének bemutatásra
- KÁT és premizált termelői villamosenergia-elszámolás, hasonlóságok, különbségek
- Kereskedés a HUPX másnapi (DAM) és naponb belüli (ID) villamosenergia-piacán (értékesítendő termék, számítási módok, kereskedési ciklus, stb.)
- KÁT és prémium pénzeszköz allokációs folyamatának bemutatása 
x   x  
Szervezett piacok fejlettségét értékelő konkrét keretrendszer (indexek, mutatók, rating rendszerek) kidolgozása, amely alkalmas az egyes szervezett piacok likviditásának, fejletségének, és fejlődési ütemének, trendjének összemérésére. (ID/DA/PhF külön-külön)
A magyar szervezett kereskedési piacok érettségi szintjének értékeléséhez kialakítandó egy olyan keretrendszer, amely elsősorban minden európai tőzsde által publikált adatokon alapuló összehasonlítást tesz lehetővé. Ezek lehetnek:
- az
elszámoló árak és azok különböző egyszerűbb és szofisztikáltabb mutatószámok általi értékelése, összemérése (alap statisztikai mutatók, összetettebb vizsgálatok, érzékenységvizsgálat preferáltan a piac-összekapcsolás hatását is modellezve.)
- a
kereskedett mennyiségek alakulásának statisztikai elemzése. Trend vizsgálat, szezonalitás és egyéb eseti piaci hatások figyelembevételével. Piac koncentráltság historikus vizsgálata és alakulásának értékelése, fundamentumainak azonosítása. Ez utóbbi esetben kérdéses lehet az adatok akár anonimizált hozzáférése, kifejezetten a külföldi piacok esetében.
- t
őzsdetag létszám és engedélyesi kör alapján a piaci aktivitás értékelése.
- A fenti címhez csak közvetetten kapcsolódó, ám annál érdekesebb eredményt adhat, vizsgálati metszet lehet az
egyes piaci szegmensek közötti esetleges aktivitás és kereskedett volumenbeli átrendeződés vizsgálata (átrendeződés vs. bővülés) és a fundamentumok bemutatása, beleértve a szabályozási, üzleti, piaci trend aspektusait is.
  x   x
KÁT ID megjelenés hatásainak modellezése (piaci ár, volumen és kiemelten szabályozási/kiegyenlítő energiaigényben okozott változások modellezése a nagyobb likviditásnak köszönhetően és a megújulok pontosabb menedzselése).
A hatályos VET szerint a KÁT termelők által termelt mennyiségeket a KÁT mérlegkörnek 100%-ban a szervezett piacon kell értékesítenie. Ennek egy része a napon belüli piacon jelenik meg. Ezen megjelenés potenciális növekedésének számos hatása várható a szervezett piacok eredményei tekintetében. Részletes vizsgálatuk és modellezésük kiterjedhet a következőkre:
- Újonnan várhatóan megjelenő KÁT mennyiségek hatásvizsgálatának modellezése a historikus piaci állapotok alapján. Preferáltan a piac-összekapcsolás hatásával együtt modellezve.
- Azon nyitott pozíciók alapján, amelyeket a napon belüli piacon zárnak, annak vizsgálata, hogy ez mennyiben csökkentette a szabályozási energia szükségletet és ez alapján annak modellezése, hogy nagyobb mennyiségek esetén ez hogyan alakulhatna a statisztikai módszerek alapján.
- Nemzetközi tapasztalatok alapján annak vizsgálata, hogy az időjárás függő termelők menetrend adási pontossága milyen mértékben javítható és ez milyen mértékű pozitív következményekkel járhat a KÁT költségek és a szabályozási igény mértékének tekintetében.
- Annak motelezése, hogy a KÁT költségek és a felmerülő szervezett piaci ár esetleges csökkenése az értéklánc szereplőinek vonatkozásában milyen eredményt hozhat.
  x   x
Ajánlattételi övezetek ideális méretének vizsgálata a villamosenergia-kereskedelemben.
Az ajánlattételi övezetek a villamosenergia-kereskedelem alappillérei, amelyeken belül a villamos energia korlátlanul kereskedhető. Az övezetek között azonban csak korlátozottan áll rendelkezésre átviteli kapacitás, ezért a kereskedéstől függően szűkületek alakulhatnak ki. Az övezethatárok jelenleg a legtöbb esetben az országhatárokhoz igazodnak, ami nem feltétlenül képezi le tökéletesen a valós hálózati szűkületeket. Az ideális határok kialakításának vizsgálata rendkívül összetett feladat, amelyet számos aspektusból lehet és kell is vizsgálni, és amihez az 1222/2015/EU bizottsági rendelet ad iránymutatást. A kiválasztott értékelési kritériumok mentén elkészített elemzés segíthet bizonyos hatások jobb megértéséhez, és ezáltal hozzájárulhat a megfelelőbb ajánlattételiövezet-határok kialakításához.
  x   x
Áramlásalapú kapacitásszámítás hatásainak vizsgálata a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek szétosztására.
Az áramlásalapú kapacitásszámítás bevezetésével a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek nem feltétlenül az ajánlattételi övezetek határán keletkeznek majd, ami egy új módszertani megközelítést kíván. A feladat az új módszertan modellezése és hatásainak elemzése, a korábbi módszertan szerint allokált bevételekkel történő összevetése, várható változások és esetleges fejlesztési lehetőségek beazonosítása.
  x   x
Beavatkozó intézkedések optimalizálása a szűk keresztmetszetekre gyakorolt hatás és az intézkedés árának figyelembe vételével.
A szűk keresztmetszetek korlátozzák az ajánlattételi övezetek közötti kereskedelmet, ezért a rendszerirányítók igyekeznek olyan beavatkozó intézkedéseket alkalmazni, amelyek a korlátokat tágítani képesek. A beavatkozó intézkedések egy részének azonban költségvonzata is van, ezért ezek alkalmazásakor fontos, hogy a megfelelő intézkedések legyenek aktiválva. Az intézkedések szűk keresztmetszetekre gyakorolt hatása elhelyezkedésük és típusuk szerint változnak, ezért a költségek figyelembe vételével egy többváltozós optimalizálási feladat adódik.
  x   x
Teher-újraelosztás révén növelt határkeresztező kapacitások társadalmi haszonra gyakorolt hatásának vizsgálata, különös tekintettel a potenciális piaci erőfölény miatt kialakuló ártorzító hatásokra.
Amennyiben a határkeresztező kapacitások költséges teher-újraelosztás révén kerülnek növelésre, akkor meg kell vizsgálni, hogy a megnövekedett kapacitások révén a piacösszekapcsolás során kialakult többlet társadalmi haszon összhangban van-e a felmerült költségekkel. A teher-újraelosztásban résztvevő termelő egységek száma korlátozott, és országonként eltérő szabályok szerint nyújtják a szolgáltatást. Amennyiben piaci alapon történik ezek igénybevétele, akkor a kis számú résztvevő miatt előfordulhatnak piaci hatékonyatlanságok. A teher-újraelosztásban résztvevő termelő egységek egyúttal a villamosenergia-kereskedelmi piacok aktív szereplői is, ezért a két eltérő piac adottságait kihasználva visszaélhetnek piaci erőfölényükkel.
      x
CEP által generált változások potenciális hatása a magyar villamosenergia-piacon
Az Európai Bizottság 2016. november 30-án nyilvánosságra hozta az úgynevezett Clean Energy for All Europeans című jogszabály csomag javaslatát. Ez nagyon sok területen változtat az energia piacok működésének szabályain, szakpolitikai döntéshozatali mechanizmusokon. A csomaghoz tartozik sok ezer oldalnyi indoklás, konzultációk kiértékelése, hatáselemzés. A tervezett hatályba lépést a Bizottság 2020-tól kezdődően látja reálisnak, az egyes jogszabályok esetén eltérő időpontban.
A dolgozat keretében javasolt egy-egy speciális téma kiválasztása, és az arra vonatkozó javaslat hatásainak vizsgálata a magyar piac szemszögéből, kitérve a szabályozás céljára, előnyökre, hátrányokra, bizonytalansági tényezőkre, nemzetközi vonatkozások esetén a határon át is érvényesülő hatásokra. Szükséges vizsgálni a magyar piaci szereplők határon túli lehetőségeit, illetve a határon túli szereplők magyar piacon való részvételének hatását.
Ötletadóként ilyen speciális témák lehetnek:
- Kapacitás mechanizmus lehetőségek Magyarországon és szomszédos országokban
- Megújuló energiatermelő egységekre vonatkozó szabályok változása
- Minimum és maximum árak eltörlése
- Szabályozott hatósági árak megszüntetése
- Régiós szintre emelt szakpolitikai döntések hatása Magyarországra szemszögéből.
A pontos altéma kiválasztása és a vizsgálati kör, esetleges piacelemzési lehetőségek konzultáció során tisztázandók.

  x   x
A megújuló villamosenergia-termelés és a nagykereskedelmi árak alakulása a METÁR bevezetése során
A Megújuló Energia Támogatási Rendszer bevezetésével a korábbi Kötelező Átvételi Tarifától jelentősen, alapjaiban eltérő támogatási forma került bevezetésre. A dolgozat keretében javasolt megvizsgálni, hogy miként hatott ez az egyes megújuló energia szegmensekben a megtermelt villamos energia árára, és milyen hatást gyakorolt mindez a piacokon általában véve. Az egyéb hatások vizsgálata, szűrése, elkülönítése és lehető legszélesebb körű elemzése is szükséges annak érdekében, hogy a kifejezetten a megújuló termelőegységek támogatása változásának hatása legyen kimutatható. A vizsgálat során célszerű bemutatni és elemezni:
- az egyes megújuló technológiák fajlagos bekerülési árát,
- a változó költségek alakulását,
- a megtérülést,
- a jövőben várható trendekre való kitekintés is javasolt (technológia típusok, árak alakulása).
Az elemzés vizsgálja külön az egyes megújuló energiatermelő típusokat, vegye figyelembe a magyar viszonyokat, a szeles órák számát, a napsütéses órák számát és így tovább, hogy a valós viszonyokhoz leginkább közelítő elemzés készüljön.
  x   x
A hazai intraday piac likviditásának kilátásai, lehetséges bővülési lehetőségeinek vizsgálata
Jelenleg relatíve alacsony a szervezett villamosenergia-piacon a napon belüli kereskedés aránya. Mindazonáltal nagy valószínűséggel sok olyan tranzakció történik OTC-ben, aminek megjelenése a szervezett piacon jelentős változást hozhatna, segítve ezzel a hatékony piaci árjelzés kialakítását. Fontos lenne annak vizsgálata, hogy milyen ösztönzőkkel, milyen változás lenne elérhető ezen a területen, miként hatna ez az árakra és a kereskedett mennyiségre. Várható lenne-e ettől  esetleges kiegyenlítő energia igény csökkenés, illetve milyen hatással lehetne ez az össztársadalmi jólét szintjére?
Megvizsgálandó:
- ID piac jövőbeli kilátásai
- lehetséges szabályozói intézkedések
- ezek várható hatása
- hogyan változna a likviditás
- változna-e a kiegyenlítő energia igény
- miként alakulna a kiegyenlítő energia költség
- milyen egyéb előny/hátrány várható
- miként lehetséges az előnyök maximalizálása, illetve a hátrányok elkerülése
  x   x
A határkeresztező intraday bevezetésének lehetőségei, hatásai az egyes határmetszékek viszonylatában (akadályok, előnyök, hátrányok) a magyar szereplők szemszögéből vizsgálva
Jelenleg relatíve alacsony a szervezett villamosenergia-piacon a napon belüli kereskedés aránya. Azonban fejlődési lehetőségek tekintetében komoly potenciál rejtőzhet a lokális intraday piac az európai célmodellt megvalósító egységes napon belüli piacba történő integrálása által. Fontos lenne annak vizsgálata, hogy a hazai napon belüli piac likviditásának az alakulása szempontjából milyen hatással lehet a piacintegráció megvalósulása az egyes határokon. Továbbá az előbbi szempont mellett érdemes lenne megvizsgálni, hogy  a magyar szereplők szemszögéből milyen hatással lehet az intraday piacok összekapcsolásának megvalósulása, különös tekintettel, az ezzel járó implicit napon belüli határkeresztező kapacitás felosztás bevezetésére.
  x   x
Piaci likviditás változása több villamosenergia-tőzsde adott ajánlati zónán belüli párhuzamos működése esetén
Tekintettel arra, hogy az európai villamosenergia-piacokon egyre több országban lehetőség nyílik arra, hogy egynél több szervezett villamosenergia-piacon történjen kereskedés, Magyarország számára fontos kérdés ez a fajta vizsgálat. A téma feldolgozásának keretében javasolt lenne áttekinteni mindazon országokat, ahol egymással párhuzamosan több szervezett villamosenergia-piac működik, hogyan alakult a likviditás az adott piacon, milyen mozgások voltak megfigyelhetők. Mindezen tapasztalatok alapján milyen következtetések vonhatók le egy esetleges magyarországi új szervezett villamosenergia-piac megjelenésével - elkészíthető esetleges modellezés, szimuláció, előrejelzés.
  x   x
Keresletoldali szabályozás (DSM) lehetőségei a hazai rendszerszintű szolgáltatások piacán
A keresletoldali szabályozás, amikor a fogyasztók különböző technikai, szabályozási, vagy akár jogi eszközök segítségével a fogyasztásuk szabályozásával résztvesznek a villamosenergia-rendszer szabályozásában. Jelenleg a magyar tartalékpiaci versenyeztetési eljárásokon is részt vehetnek szabályozható fogyasztók, ugyanakkor kevés ilyen szereplő van a piacon. Ezért vizsgálandó, hogy egyrészt mekkora kihasználatlan kapacitás van a DSM-ben Magyarországon, másrészt hogyan lehetne ösztönözni a különböző fogyasztókat arra, hogy résztvegyenek a rendszerszintű szolgáltatások piacán.
  x   x
Electricity Balancing Guideline bevezetésének lehetséges hatásai a hazai tartalék piacra
Az EB GLfő törekvése az ENTSO-E tagállamok tartalék piacainak mélyebb szintű integrációjának megteremtése. Ezen integráció számos szempontból jelentős hatással lesz minden tagállam a villamosenergia rendszerére, mind műszaki, mind gazdasági, piaci szempontból. A műszaki szempontból a piacok, szabályozási területek összekapcsolása komoly kihívások elég fogja állítani a rendszerirányítókat, egyrészt az informatikai rendszerek fejlesztése miatt, másrészt a rendszerirányítás, illetve a hálózat tervezés miatt is. A piac is drasztikus változásoknak néz elébe, mivel a határontúli szereplők is megjelennek, ami a fennálló állapotokat jelentősen megváltoztathatja.
  x   x
Megújuló energiaforrások lehetőségei a hazai rendszerszintű szolgáltatások piacán
Az informatikai megoldások és az időjárás előrejelzések fejlődésével egyre több országban vonják be a megújuló erőműveket a szabályozásba. Magyarországon is a trendnek megfelelően nagy ütemben nő a megújuló (főként napenergia) kapacitások részaránya, így magától adódóan merül fel a kérdés, hogy hogyan, és milyen körülmények között lehetne ezeket a termelőegységeket bevonni a  rendszerszintű szolgáltatások piacára.
  x   x
Drón alapú légifelvételek elemzése jellemző vezeték tulajdonságok, hibák előzetes, automatikus előrejelzésére, felderítésére
Távvezetéki állapotfelmérés drón alapú légifelvételek alkalmazásával.
Cél a távvezetékek állapotfelmérésnek fejlesztése, a hatékonyság növelése.

A jellemző, képen azonosítható  tulajdonságok/állapotadatok meghatározása.
A tulajdonságok mérési módszerének, eszközeinek meghatározása, kiválasztása, drón-fedélzeten történő elhelyezésük, adatrögzítésük, továbbításuk, gyűjtésük megtervezése.
A mérési eljárás (milyen feltételek esetén, mikor, honnan, mit, milyen gyakorisággal, stb.) megtervezése.
A rögzített állapotadatok elemzési módszereinek meghatározása, az állapotadatok csoportosítása (pl. hibamentes, hibagyanús, hibás).
Alkalmazás fejlesztése és megvalósítása programozott automatikus valamint szakember általi értékelésre.
Riportok szerkesztése, azok exportálása a WAM-MAXIMO rendszerbe.
Riasztási riportok szerkesztése a hibák jelzésére, azok exportálása a WAM-MAXIMO rendszerbe.
x x x  
Villamosenergia felügyeleti rendszerek informatikai menedzselésének megbízhatóbbá tétele, hálózati redundanciák kialakítása vezetékes és mobil rendszerek használatával
Az átviteli hálózat villamos védelmi és irányítástechnikai rendszer üzemeltetésének fejlesztése.
Cél a villamos energia felügyeleti rendszerek informatikai menedzselésének megbízhatóbbá tétele, hálózati redundanciák kialakítása vezetékes és mobil rendszerek használatával. A védelem-automatika és irányítástechnikai készülékek, mezővezérlők felső irányú kommunikációja, a kommunikációs protokolljainak fejlődése. Az IEC 61850 protokoll használata az alállomási rendszerekben.

Az alállomáson belüli kommunikációt biztosító alállomási rendszerkommunikációs hálózatok (ARH) fejlődése.
Az alkalmazott hálózati struktúrák felépítése (pl. PRP), azok redundanciája, megbízhatósága.
Az alállomási szekunder rendszerek távoli elérésének, távmenedzselhetőségének fejlődése, ezen rendszerek felépítése.
x x    

Nem tervezett (baleset, üzemzavar), bekövetkezett- és kvázi-események adatgyűjtési és vizsgálati módszertanának fejlesztése az IBM MAXIMO - WAM alkalmazásra
Baleset és üzemzavari események adatgyűjtési és vizsgálati módszertanának fejlesztése.
Cél a bekövetkezett vagy kvázi baleseti vagy üzemzavari esemény adatgyűjtési és vizsgálati módszertanának fejlesztése az IBM MAXIMO - WAM alkalmazásra.

Ki kell dolgozni a kvázi-események bejelentésére szolgáló rendszert, amelynek segítségével a munkavállalók képesen anonim módon jelenteni.
Javaslatot kell készíteni a bejelentése mellé elkészített javító intézkedések értékelési és elismerési rendszerére.
A WAM alkalmazás-fejlesztés kidolgozásához meg kell ismerni a rendelkezésre álló IBM MAXIMO - WAM üzemzavari adatokat, azok jelenlegi feldolgozottsági szintjét.
Új vizsgálati szempontok kidolgozásával (területi jelleg, rendszerre gyakorolt hatás, súlyosság, időjárási hatások, üzemállapot/terhelési adatok, stb.) az adatok újraértékelése.
A villamos technológiából származó, a SCADA rendszerben rendelkezésre álló információk üzemzavari kiértékelésben történő automatikus felhasználhatóságának elemzése, WAM rendszerben történő felhasználásának vizsgálata.
WAM riportok a meghatározott felhasználói kör számára az elemzések statisztikák megjelenítésére, előre megadott tartalmú összefoglalók készítésére, egyéb rendszerekbe való exportálhatóságra.
  x   x
Bekövetekezett nem tervezett események ismétlődését megelőző oktatási módszerek és alkalmazások fejlesztése e-learningre.

Bekövetkezett hibák ismétlődésének megelőzését szolgáló módszerek fejlesztése.
Cél a bekövetkezett hibák, üzemzavarok ismétlődését megelőző oktatási módszerek és alkalmazások fejlesztése e-learningre.

A téma kidolgozásához meg kell ismerni vizsgálati csoportok szerint (emberi hiba, műszaki hiba) a rendelkezésre álló IBM MAXIMO - WAM üzemzavari és berendezés hibakód adatokat, valamint a jelenleg rendelkezésre álló e-learning oktatási anyagokat.
Statisztikai elemzésen alapuló, a téma kidolgozója által javasolt szempontrendszer alapján végzett értékelést követően javaslattétel az ismétlődés gyakorisága alapján beavatkozást igénylő eseményekre.
Tananyag forgatókönyvek kidolgozása a kiválasztott eseménycsoportokra az oktatási célcsoport tudásszint követelmény figyelembe vételével.
Javaslattétel a gyakorlati oktatást támogató e-learning oktatási anyag kidolgozására a szükséges technikai feltételek meghatározásával együtt.
  x   x
Távvezetékek kompozit szigetelői on-site diagnosztikai vizsgálatának meghatározása, bemutatása, alkalmazásra előkészítése.

Távvezetékek kompozit szigetelői állapotfelmérésének fejlesztése.
Cél a kompozit szigetelők üzem közbeni, on-site diagnosztikai vizsgálatának meghatározása, bemutatása, alkalmazásra előkészítése.

A témakör feldolgozása leginkább a nemzetközi szinten fellelhető szakirodalom feldolgozását tartalmazza a kompozit szigetelők üzemeltetésével, üzemi tapasztalataival, diagnosztikájával kapcsolatban, hogy azok alapján a hazai technológia fejlesztésére javaslatokat lehessen tenni. Néhány fókuszpont az irodalmi kutatáshoz:
Egyes-kettes szigetelőláncok alkalmazási módjai (hol engedett meg egyes lánc), feszültségszintenként meghibásodások fajtái, meghibásodások gyakoriságai,
élettartam során végzett on-site vagy leszerelt állapotban történő diagnosztikai vizsgálatok, szigetelő csere feltételei (élettartam vége).
x      
         

Távközlési Tanszék

Kép és videó

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Távközlési Tanszék Eseménynaptára

Téli ünnepi nyitvatartási rend 2018. december 22. 00:00 - 2019. december 1. 23:55
Munkaszüneti nap 2018. december 24.
Munkaszüneti nap 2018. december 25. - 2018. december 26.
Munkaszüneti Nap 2018. december 31.